Sziasztok!
Az Ecsegfalva-Dévaványa túrára 2017.09.10-én került sor. Reggel gondoltam eggyet és elindultam. Sikerült gyorsan letudni, igaz a táv sem volt túl hosszú. Cca. 15 km, ráadásul láttam már néhányszor az útba eső látnivalókat, így ez sem lassított.
Ecsegfalvát az előző részben egy kicsit bemutattam. Egy kicsi település, de szellőssége miatt (és az emberek miatt is) nekem mindig is tetszett. Régebben egyébként tanyák elszórt csoportja volt, később rendeződött faluvá (vagyis muszáj volt rendeződnie).
Legnevezetesebb épülete a temploma a Jézus Szíve templom.
A templomot közelről nem néztem meg most, csak messziről fényképeztem le.
Ecseget elhagyva a főútról hamarosan le kell térnünk balra. Tábla is jelzi az útírányt, nem lehet eltéveszteni. Az út ezután földúton vezet tovább.
Ecsegfalva a távolból
Utunk során sok növénnyel lehet találkozni, de az állatvilág sem elhanyagolható, bár túl sok mindent nem találtam. Viszont a fecskék vadászatát el lehet bámulni egy ideig.
Gyalogbodza (Sambucus ebulus)
Szeretem a bodzát. Ugyan ez nem ugyanaz, mint a Fekete bodza (Sambucus nigra), de azért szép látványt tud nyújtani. Csak ne lenne olyan büdös (főleg virágzáskor).
Úgy néz ki, hogy területen volt nem túl rég egy nagy vihar. Gyorsan elérjük a letört ágakat, kitört fákat. Sajnos elég jelentős részen így néz ki a terület. Annyira, hogy sikerült is elnézni egy lekanyarodó utat, ahol menni kellett volna (és nem csak nekem, hanem egy kollégának is, akivel menet közben összefutottunk. Így az út bevezetett a túzokneveldébe. Mindenesetre korrigáltuk kicsit az útvonalat, de odaértünk a célunkhoz.
A túzoknevelde
A környék térképe
Innen kikanyarodva (nem keresgettük az utat amit mindketten elvétettünk) ismét a pusztába értünk. A Réhelyi látogatóközpont közelében bivalyok legeltek, pihentek.
Sokszor láttam bivalyt. Testközelből is, de azért mindig elámulok rajtuk, szép állatok.
Virágzott a pettyegetett őszirózsa (Aster sedifolius). Kicsit később látványosabb lett volna, de sok virág volt már most is. Egyébként védett növény, bár ezen a területen sokszor tömeges.
A Réhelyi látogatóközpont a távolból
A láogatóközpont mellett lévő kilátótorony. Itt fordul az utunk Dévaványa felé
Mi az eltévedés ellenére bementünk a látogatóközpontba. Igaz hátulról, de ez nem hiszem, hogy számítana. Egy galambdúcot már régen kinéztem magamnak a tanyámra. Még várat magára, de legalább már asztalosnak meg tudom mutatni mit is szeretnék.
Szürkemarhák a központban.
Még éppen virágzott a sziki kocsord (Peucedanum officinale). Nagyrészt már elvirágzóban
Dévaványa tornya a távolból.
Jelzem az útvonalon van egy állattartó tanya. Két kutyával. Sikerült túlesnem az első kutyatámadáson, bár szerencsére a kutya jobban megijedt, mint én. Azért nem bántam, hogy a nagy kaukázusi meg volt kötve.
Dévaványára beérkezve.
A vasútállomás a pecséttel. A pecsét az állomáson a váróban van.
Jó utat mindenkinek és Jó szerencsét.
