Sziasztok!

Folytatódott az Alföldi Kéktúrám. A héten még megcsináltam egy Balai-híd (Túrkeve) - Ecsegfalva útvonalat és az Ecsegfalva - Dévaványa távot. A másodikat külön posztban fogom közölni majd nemsokára. Ez a poszt legyen Túrkevéé és Ecsegfalváé.

Az indulási pont Túrkeve, Balai-híd. Az előző posztban már tettem fel képet a mezőtúri oldalról, legyen most egy az Ecseg felöli oldalról is.

A kép a gátról készült, de láttunk már olyat is, hogy eddig felért a víz áradáskor.

Egyébként sajnálom, hogy ezen az oldalon vezet a kéktúra. Nem tudom miért ezt választották, de biztos megvolt rá az okuk a szervezőknek. A másik oldal érdekesebb, több látnivalóval. Sokkal többet látni a Berettyót, szélesebbek az árterek, több madarat látni. De hát mindegy. Ez volt az útvonal ezen az oldalon mentem (akinek ideje engedi azért nézze meg a másik oldalt, megéri...és ugyanoda lyukad ki az út :)

Az első megálló néhány száz méter után már adott is. Ez volt a régi AFIT üdülő (ez Keviben egy gépjavító volt a régi rendszerben, sokan dolgoztak ott). Itt már javában védett területen járunk, úgyhogy különösen figyeljünk mit csinálunk.

Az AFIT üdülő, mögötte padokkal. Mellette illemhelyet is találunk (bár pottyantós, de rendben tartott). Rendszeresen karbantartott, de a horgászok (és a fiatalok) sok szemetet hagynak szét.

Az AFIT üdülő mellett rálátás a Berettyóra

Tovább haladva kétoldalt erdő övezi az utunkat. Baloldalt telepített keményfa ligeterdő, tölgyessel. Jókor érkezve sok-sok nagy őzlábgombával (tényleg sokkal, volt, hogy kocsival mentünk, ahol láttunk megáltunk megpakoltuk a csomagtartót (na jó csak annyit amennyi kellett) és már mentünk is tovább. Nem szép, nem is nevezném gombászásnak, de azért van az a helyzet amit nem lehet kihagyni). A másik oldalán puhafa ligeterdő nő. Vannak benne szép, öreg nyárfák is, szóval érdemes elbóklászni. Tél elején kései laskagomba lelőhely.

Az erdőbe sok helyen ékelődik be legelő. A növényzet igazodik a szikes talajhoz. Ilyenkor ősszel lilálik a mező a sóvirágtól.

 Sóvirágos mező

Magyar sóvirág (Limonium gmelinii ssp. hungaricum)

Egy régi már használaton kívüli vízlevezető csatorna.

A másik oldalán a védett rucaöröm (Salvinia natans) jól érzi magát

Ennyire jól

Kicsit továbbhaladva bal oldalról egy élő tanyával találkozhatunk. Évek óta a tehenek, lovak szárnyasok kísérik az utamat errefelé. Kutya eddig nem volt kint, de egy disznó csúnyán nézett rám :)

Egyszépen rendbentartott tanya

A meglepődött disznóval a gát aljában :)

Kicsit továbbhaladva bal kézre egy régi hodály látható. Még áll, nincs is nagyon rossz állapotban, de azért fogja az idő vasfoga, majd jobb oldalt egy régi tanya, aminek a felújítása megkezdődött. Hasznosítják is, de a lényeg, hogy a tanya felé levezető úton (jobbra) a régi vashídhoz jutunk. Ezt évtizedekkel ezelőtt elmosta egy jeges ár, azóta sem építették újjá. Sajnos a környéken lakóknak nagy gondja (és a túrázóknak is), hogy a Balai-híd és Ecsegfalva között nem lehet átmenni a másik oldalra. Több átjáró nincs (pedig volt egy pár)

A jobb oldali tanyáról egy kisebb ló köszöntött

A régi vashíd helye (állítólag a víz alatt vannak a maradványok)

Kilátás a híd helyéről

Pár száz méterre (cca. 1 km) innen a Dr Balogh János emlékműhöz jutunk. (Aki bővebben akar tudni róla klikk ide az alapokhoz). De annyit azért minimum illik megemlíteni róla, hogy biológus, ökológus és Túrkevéhez (valamint ehhez a pusztához) kötődik az élete egy fontos része. Túrkevén minden évben rendeznek programot, konferenciát.

Az emlékműnél, ha elkanyarudunk jobbra egy út vezet be a Berettyó felé. Sajnos át ez sem vezet. Régen itt ált egy híd és a Putri csárdához vezetett. Ez a csárda híres volt sok mindenről, de legfőképpen a balhékról. No igen, ez még a folyószabályozások előtt volt (emlékeim szerint 1867-68-ban volt). Viszont sok feljegyzés született eltűnt kereskedőkről, betyárokról. Ez nem volt nehéz abban az időben, hiszen akkor még mocsarak borították a területet (ennek nyomai még sok helyen ma is láthatóak (pl. zsombékok). Sajnos már a helye sem áll, viszont kivadult gyümölcsfák még találhatóak arrafelé. A híd itt is hiányzik :(

Itt kellene lennie a hídnak

Viszont a nádasos, mocsaras rész érdekes. Voltam már lent a folyó partján, tényleg szép. cca. 100 méteres kitérő, megéri.

Egyébként erre a helyre gyerekeket szerettem hordani. Nemcsak azért, hogy megismerjék Dr. Balogh Jánost, hanem azért is, mert rendszerint lehetett találkozni fekete és fehér gólyákkal, és más ragadozó madarakkal is.

Következő megállónk előtt engem is meglepetés ért. A következő tanyahely után (sajnos már csak a mirobalán és az akác jelzi, hogy volt ott valami) van egy félig-meddig tönkrement gulyakút.  Oda is mentem megnézni, hogy is áll. A kávája körbe van betonozva, de tapasztalatból már tudom, hogy óvatosan kell bánni ezekkel a kutakkal. Így hát megmozgattam a betont. Olyan is volt, mintha mozdulna,ezért mégegyszer ráléptem. Ekkor gyorsan kellett a géppel fényképezni (sajnos nem sikerült túl jól a kép).

A gulyakút

És a göngybagoly (Tyto alba), ami kirepült belőle. Kellemes nappali búvóhelyet talált magának

A puszta képe

A következő megálló: A Gástyás

A szivattyútelep másik oldala.

Tovább haladva Ecsegfalva felé. A lucernásban sok-sok (ez nem mind) nagy kócsag és szürke gém (sajnos csak a kis objektív volt nálam, tanultam belőle, a következő túrára már a nagyot vittem)

Közeledtem

Ecsegfalva templomtornya már látszik. Nem voltak buták a régiek, sokat számít egy torony :)

Következő fontos tájékozódási pont: A Mirhói lapos a szivattyúházzal. Innen már közel vagyunk

A Mirhói- lapos után már hamarosan elérjük a főutat. Mellette bal kézre egy lakott tanya áll, ami szépen rendbe van hozva.

A főútra kikanyarodva nemsokára egy hídat látunk. Sajnos szintén évek-évtizedek óta nem tudták megoldani a helyzetét.

A híd után balra a régi gátőrháznál a pecsételőpont. A pecsét rendben van

Sajnos az 1-200 méterre lévő kocsmáról már nem készült kép, de adnak SÖRT! És ilyenkor az jól jön! :)

Sziasztok